A furcsa háború időszakában a legnagyobb hadmozdulatokra keleten került sor: a Szovjetunió bekebelezte a három balti köztársaságot: Litvániát, Lettországot és Észtországot, majd érdeklődése Finnország felé fordult. Novemberben a Szovjetunió Leningrád biztonságára hivatkozva ultimátumban követelte a Leningrádtól mintegy 30 kilométerre lévő Viborg és környékének átadását Finnországtól, cserébe Észak-Karéliában lényegében értéktelen területeket ajánlottak fel. A finn kormány elutasította az ...

A gyors vereséghez hozzájárult Anglia és Franciaország halogató magatartása is. A német támadás hírére mindkét állam ultimátumban követelte a harci cselekmények megszüntetését és a lengyel területek kiürítését. Mivel Németország elutasítólag válaszolt, Anglia és Franciaország szeptember 3-án hadat üzent. Erre szerződések is kötelezték őket, Angliát az 1939 augusztus 25-én aláírt Lengyel-Brit Közös Védelmi Egyezmény, a franciákat pedig a még korábban megírt Francia-Lengyel Katonai Szövetség. ...

Adolf Hitler 1939-re tudomásul vette, hogy a további terjeszkedések már nem biztos, hogy békés eszközökkel is megoldhatóak. Ennek ellenére úgy vélte, hogy a nyugati hatalmak - Anglia, Franciaország és az USA - nem fognak egy Kelet-európai kisállam - Lengyelország - lerohanása miatt háborút indítani. A nagy keleti hatalom a Szovjetunió pedig szintén távol tartható lesz, ha Lengyelország bekebelezése előtt egyezséget köt Sztálinnal. Ezen gondolatsor folyamányaként született meg 1939. augusztus ...

Totális vagy totalitárius államrendszerek kiépülésében bővelkedett a XX. század. Ilyen épült ki a 20-as években Japánban, Mussolini Olaszországában, Frankó Spanyolországában, a Hitler vezette náci Németországban és Sztálin Szovjetuniójában is. Az egyes állammodellek pedig feltünően sok hasonlóságot mutattak. Nézzük az 5 legfontosabb közös jellemzőt: - Egypárt rendszer. Minden totális diktatúrában egyetlen párt kezében összpontosult minden hatalom és nem voltak szabad ...

Az 1930-as évekre létrejött három fasiszta hatalom - Olaszország, Japán és Németország - már az 1920-as években megkezdte a terjeszkedő politikát és az egymással való szövetségkötést. Japán 1931-ben meghódította Észak-Kínát, majd később Todzso Hideki miniszterelnök vezetésével nekilátott a Tanaka-terv (további hódítások) megvalósításához. Olaszország Mussolini vezetésével 1935-ben megtámadta Etiópiát és felkészült Albánia - később Görögország - meghódítására, Németország pedig miután 1935 ...

A francia eredetű szó azokat a népi felkelőket jelöli, akik a hazájukba benyomult ellenség által megszállt területen ragadtak fegyvert. A partizánok jól ismerik lakóhelyük környékét, s ez előnyt jelent számukra az általában túlerőben levő ellenséggel szemben. A partizán háborúk általában a függetlenségért, a nemzeti felszabadulásért, az idegen hódítók kiűzéséért indulnak. Mivel a partizánhadseregre jellemző a katonai szervezettség (egységek és alegységek, alá- és fölérendeltség, ...

Az első világháborút (1914-1918) lezáró párizsi békerendszer rendelkezései csalódottsággal és elégedetlenséggel töltötték el mind a vesztes Németország, mind a győztes Olaszország és Japán népét. Olaszország az első világháború második évében, 1915-ben állt át az antant oldalára, miután titkos ígéreteket kapott a nyugati hatalmaktól arra vonatkozóan, hogy a háború befejezése után megkapja Ausztriától Dél-Tirolt, az Isztria félszigetet, Trieszt városát, Dalmáciát, illetve megtarthatja afrikai ...

Az 1939 és 1945 közt tartó második világháború volt az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja, mely a világ három kontinensén összesen 72 millió halálos áldozatot követelt. (Ebből 50 millióan Európában estek áldozatául a harcoknak, üldöztetéseknek, holokausztnak és nélkülözéseknek.) Összehasonlításképp: a második legpusztítóbb időszakban, az első világháborúban 15 millióan, a harmadik helyen álló vietnámi háborúban pedig 5 millióan haltak ...