A francia eredetű szó azokat a népi felkelőket jelöli, akik a hazájukba benyomult ellenség által megszállt területen ragadtak fegyvert. A partizánok jól ismerik lakóhelyük környékét, s ez előnyt jelent számukra az általában túlerőben levő ellenséggel szemben. A partizán háborúk általában a függetlenségért, a nemzeti felszabadulásért, az idegen hódítók kiűzéséért indulnak. Mivel a partizánhadseregre jellemző a katonai szervezettség (egységek és alegységek, alá- és fölérendeltség, rendfokozatok, katonai fegyelem stb.), ezért a nemzetközi jog szerint reguláris hadseregnek, az elfogott partizánok pedig hadifoglyoknak tekintendők.